Rigókő

– Mondja, mi járatban Rigókőn? – Hivatalos ügy. – Á, értem, értem! – bólogatott az öreg. – Remélem, marad pár napig még, mit tervez? Nem sokan járnak errefelé sajnos, pedig van itt látnivaló, higgye el! Bár ne lenne most az az átkozott köd! Rigókő nem mindennapi hely, itt mindenütt titkok vannak! Az én épen megmaradt vén szemem is sok mindent látott, sok titkot. – Például? – kérdezte kíváncsian a szombathelyi. – Például? Hajaj! Például, itt van most ez a szegény lány, akit meggyilkoltak, Horváth Mercédesz. Vannak, akik őszintén gyászolják őt, de vannak, akiknek a szíve mélyén más rejlik. Miután átvette a szobakulcsot, folytatta: – Káldos úr, ha az ember igazán jól lát a szemével, és nem csak néz, előbb-utóbb a szív megmutatja magát. Bizony, megmutatja a szív a titkait a látó szemnek. – Hmm... Rajtam lát valamit? – Igen. – Riczinger Károly ép szemével áthatóan fürkészte Káldost. – Több dolgokat rejt a köd Rigókőn, és azt hiszem, magára is igaz ez. Ugyanis maga is, Káldos Mátyás, titkokat keres: maga sem az, akinek mutatja magát. „Eltemetett titkok, szolid jólét, a jó öreg Észak-Dunántúl. Itt a fiatalok a Csáth Géza Gimiben tanulnak meg gondolkodni az „élet nagy dolgairól.” Mert Rigókőn, ebben a kitalált, de mégiscsak valóságosnak tűnő kisvárosban szörnyűséges gyilkossági ügy borzolja a kedélyeket. És a kedélyes felszín mögött felfeslik egy vérfagyasztóbb valóság. Lovecraft – Magyarországon. Szabó Csongor Péter izgalmas thrillerjében a soha be nem vallott múlt borít árnyékba egy magyar kisvárost.” – Bánki Éva