Főtündér 2.

Egy világ, amit jég fojtogat. Egy szív, amit csak a tűz tarthat életben.
Zara tudja, hogy vannak határok, amiket nem lehet átlépni. De a szívet lehetetlen megállítani, még olyankor is, amikor egy átok láncai feszülnek körülötte. Mert vannak szerelmek, amik kimondhatatlanok. Vannak titkok, amik árnyékot vetnek a legszebb álomra is. És bár csendben, sötétben érik ez a szerelem, valóságosabb minden ármánynál, amit a világ sző.
Mi lenne erre erősebb bizonyíték, ha nem az, hogy ez a szerelem egy egész mentőexpedíció sorsát írja át? Mert Zara nem csak egy lány. Ő a remény lángja, aki a fagyott világ közepén is megmutatja, hogy a szív szabadsága minden bilincsnél erősebb. Hogy a hatalom nem az erőben vagy az elemekben rejlik, hanem a szeretetben, ami halhatatlan védelmet nyújt. És amikor a jég kezd repedezni, akkor derül ki, hogy a valódi bátorság nem a nagy tettekben, hanem a csendes hitben él. Zara története nem a világ megváltásáról szól, hanem arról, hogy néha egyetlen ember is képes reményt vinni oda, ahol már egy csepp sem maradt. Mert a kulcs nem a zárban van, hanem abban a szívben, amely nyitni mer.
A jég pedig csak addig erős, amíg meg nem érinti a tűz melege.